Versek

Vers megzenésítve.

   

    Erzsébet Kerekes

    Kováts László: Mese

    Mesét mondok. egykor...régen

    Holdsugáros nyári éjen,

    Amikor a lomb se rezzen:

    Künn jártam a természetben.

    Elnéztem a fényes eget:

    Tőlem milyen messze lehet.

    S im...távolról halkan, szépen

    Dalszó szállott át a légen.

    Hallgattam a pásztorsipot,

    És nem tudtam mért zokogott:

    Miért sirt úgy a nótája:

    "Fekete szem éjszakája".

    Multak évek...lassan, szépen.

    Felhők szállnak őszi légen.

    Hullanak az akáclombok,

    S én alattuk elbolyongok.

    De hallga csak! Búsan...lágyan

    Dal sir fel az éjszakában.

    Oly ismerős, mintha...mintha

    Hallottam vón álmaimba'.

    Megremeg rá minden tagom,

    Értem a dalt...s mig hallgatom,

    Fölzokog a szivem rája:

    "Fekete szem éjszakája".



Versek!

    Csak addig menj haza...

    Csak addig menj haza, amíg haza várnak,

    Amíg örülni tudsz a suttogó fáknak,

    Amíg könnyes szemmel várnak haza téged,

    Amíg nem kopognak üresen a léptek...

    Csak addig menj haza, amíg haza mehetsz,

    Amíg neked suttognak a hazai szelek.

    Hajad felborzolják, ruhád alá kapnak,

    Nem engednek tovább, vissza - vissza tartnak!

    Két karod kitárva - ahogy a szél is neki fut a fáknak -

    Vállára borulhatsz az édesanyádnak!

    Elmondhatod neki a JÓT, de a rosszat el Ne MONDD!

    Ne tetézd azzal nagy kazlát a gondnak!

    S ha majd az a ház már nem vár haza téged,

    Mikor üresen kopognak a léptek,

    Amikor a nyárfa sem súgja, hogy várnak,

    Akkor is majd vissza, haza visz a vágyad...

    Amíg azt a kaput sarkig tárják érted,

    Amíg nem kopognak üresen a léptek,

    Csak addig menj haza, amíg haza várnak,

    Míg vállára borulhatsz az... ÉDESANYÁDNAK !   

A csak addig menj haza...... című vershez kép melléklet

    .