Részletesebb leírás a Reszegi név eredetről és a településekről....
Az ősök kutatásánál a legkorábbi bizonyítható
leszármazott Reszegi György aki
Zsigmond előtt teszi le a nemesi esküt Znaim /Znojmo,
Cseország/ 1421 március 28- án.
Hivatkozás gróf Károlyi oklevéltár XXVII/ II. kötet 58 –
60 lap
„A település Reszege Szatmár Megyében jelenleg Románia
területén mint falu helyezkedik el
lakosainak száma nem éri el jelenleg a 400 főt ebből a
magyarok száma 100 fő alatt van.
Reszegeről a leírás csatolva;
Ugyancsak Szatmár Megye területén /Románia/ van egy másik
település amelyet a leírás alapján
1465 – a Buttkay
András és a Reszegi Család birtokolt.
Börvely településről a Wikipédián meg található írás
csatolva.
Az írások és cikkek /wiki szövege/ Ezek a cikkek a GNU
Szabad Dokumentáció Licenc alá tartozik”Foo” Wikipédia szócikk anyagát
tartalmazza;
Reszege falu; Reszege település Romániában,
Szatmár megyében.
A
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forrásai szerint a Reszegiek később erről a
telepűlés névről kapták vezeték nevőket, előbb mint Reszegei, később az
harmadik e betű elhagyásával alakult ki véglegesen a ma is használt Reszegi
vezeték név. A Reszegiek később a szintén Szatmár Megyei Börvely telepűlés
résztulajdonosai voltak 1465 től együtt a Buttkay Andrással. Forrás; Reszegi
Lajos Bihar Megyei levéltáros Berettyóújfalu
Szatmár megyében, az Érvidéken, Nagykárolytól délnyugatra,
Szaniszló és Piskolt között fekvő település.
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Reszege Árpád-kori település nevét az oklevelek 1215-ben
említették először Kezuga (Rezuga) néven, amikor a szolnoki vár jobbágyai;
Atyusz és Tumulot az idevaló Jóbot, Mokot, Medvét és Farkast valamint a
penészleki Tibát és az Ákos nemzetségbeli Ákos fia Péter jobbágyait erőszakos
károkozással vádolták.
1284-ben már két részre vált: ekkor már Reszege és
Nagyreszege neveken említették.
A két településrész közül Reszege Toh-i Mikó fiainak
Mihálynak, Pálnak és Benedeknek volt öröklött birtoka, melyet Nagyreszege
mellett fekvőnek mondtak, és e birtokukat 10 ezüst M-ért eladták szomszéduknak,
a Gutkeled nemzetséghez tartozó Lőrinci Grech (Horvátországból, Zágrábból való)
Joanka bánnak, az Adonyi család ősének.
1298-ban Nagyreszege birtokosai voltak Olivér és Péter fia
Péter, akik 1316-ban birtokaikon megosztoztak.
A XIV. század elején Szatmár várának birtokai közé
tartozott.
Nagysemlyéni Istvánnak és a Csengeri családnak adta, aki
később magát Rezegenjnek írta.
1381-ben a Kállayaknak is volt itt részbirtoka, amit a
Csaholyiakkal cserélt el.
1420-ban a Mindszenthyek is kaptak benne részt. Ekkor
Reszege vámszedő hely is volt, azonban egy évmúlva már csak mint puszta
szerepelt, s puszta maradt egészen a XVIII. század elejéig.
A XV. században birtokosai voltak még a Kőrösi, Dobó,
Barabási, Vámosgyörki Pohárnok, Kidei, Nyársapáti, Butkai családok.
1421-ben a Károlyi családnak is volt itt részbirtoka, mely
az övék volt a XVIII. századig.
1720-ban Jasztrabszky János kapott rá királyi adományt. Ő
telepítette a mostani községet is.
A XX. század elején Reszege birtokosai Jasztrabszki Kálmán
és örökösei voltak.
Az 1900-as évek elején a településnek 713 lakosa volt, 98
házban. Közülük 175 magyar, 530 oláh volt. Ebből 551 görög katolikus, 76 római
katolikus, 50 református, 36 izraelita vallású volt.
A trianoni békeszerződés előtt Reszege Szatmár vármegye
Nagykárolyi járásához tartozott.
Nevezetességek;
Görög katolikus templom - 1870-ben épült.
Római katolikus kápolna - A Jasztrabszky család építtette
1870-ben. Itt van a család sírboltja is.
Források;
Szatmár megyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona
országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és
természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának
encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság.
1908.
Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV.
század elejéig.
Hivatkozások;
Jump up ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi
localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai
Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Kategória: Szatmár megye települései
A másik Szatmár Megyei település /Románia/ Börvely
ahol a Reszegi család újra említésre kerül
Lásd a Leírást;Börvely”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése