Keisz Ágoston2013. 09. 15. 08:08
6komment
Címkék:
Ki volt Vámbéry Ármin? Török dervis vagy angol kém?
Budapesti akadémikus vagy világutazó felfedező? A török szultán barátja vagy a
Times publicistája? Száz éve hunyt el a vadregényes életű magyar kutató, aki
első európaiként fedezte fel Közép-Ázsiát.
Vámbéry Ármin 1832-ben született az egykori Pozsony vármegye
Szentgyörgy nevű településén, ortodox zsidó közösségben. Neveltetése az itt
megszokott módon kezdődött: nyolcéves koráig a Talmudot és a héber nyelvet
tanulmányozta. Ekkor következett be az első fordulat: az ekkor még
Wamberger Hermann nevet viselő gyermeket özvegy édesanyja először protestáns
elemi iskolába íratta, majd később a szentgyörgyi piaristáknál és a pozsonyi
bencéseknél folytatta tanulmányait. A zsidó közösségből való kiválásnak ez az
útja az 1848 előtti Magyarországon merőben szokatlan volt, és erősen
hozzájárult ahhoz, hogy Vámbéry figyelme a Kelet irányába forduljon.
hirdetés
A piarista és bencés iskolákban töltött ideje alatt
ismerkedett meg ugyanis azokkal a magyarság eredetéről szóló vitákkal,
amelyek a nemzeti tudat formálódásának korában, a 19. század első felében egyre
erőteljesebbé váltak. Az nyilvánvaló volt, hogy a magyarság gyökerei valamilyen
módon Keletre mutatnak, ám a részletek felderítése a kor tudósaira várt.
A nemzeti tudat fontos kérdése lett tehát a Kelet kutatása,
amit csak erősített a Kelet kultúrája iránt a 18-19. század fordulóján
Európa-szerte egyre növekvő érdeklődés, valamint a Török Birodalom
megítélésének megváltozása is: a 18. század végétől kezdve a hanyatló oszmán
államban már nem veszedelmes ellenfelet, hanem olykor potenciális szövetségest
vagy izgalmas egzotikumot kezdtek látni.
Vámbéry Ármin 1861-ben
Forrás: Wikipedia
A fiatal Vámbéry figyelme is ezen tényezők hatására fordult
a Kelet felé, eredeti célja a magyarság eredetének fölkutatása lett. Az 1850-es
évek elején anyagiak hiányában megszakította tanulmányait, hogy nyelvtanításból
finanszírozza további képzését. Páratlan nyelvtehetsége révén hét nyelvet
oktatott, és ekkor, a Szlavóniában töltött ideje alatt kezdte elsajátítani a
török nyelvet is. Ekkor kristályosodott ki benne végérvényesen a Kelet iránti
érdeklődés, ám ekkor szakadt félbe rendszeres képzése is: később úgy lett
egyetemi tanár és az Akadémia tagja, hogy még a középiskolát sem fejezte be.
Rasid efendi
1857-ben az Akadémiától szerzett sovány pénzügyi
támogatással Isztambulba utazott, ahol összesen öt évet töltött. Közben tökéletesen
megtanulta a török nyelvet, és alaposan elmélyült az iszlám szokásaiban,
teológiájában. Ezt olyan mélységben tette, hogy később Perzsiában járva elegáns
isztambuli kiejtése és szunnita megközelítése okozott problémát számára a síita
országban, nem pedig európai származása.
Sztambuli tartózkodása alatt összeismerkedett az 1848-as
emigráció addigra már alaposan megfogyatkozott tagjaival is. Bejáratos lett a
nyugati követségek világába és a Török Birodalom vezető köreibe is, ekkor
kezdett kiépülni későbbi kapcsolatrendszere. Itt is folytatta házitanítói
ténykedését, első alkalmazójától kapta a Rasid efendi nevet, amelyet
attól fogva a török világban használt. Érdekes egyébként, hogy Isztambulban
változtatta magyarrá a nevét, ekkor lett Vámbéry Ármin.
Isztambulban vált igazi tudóssá: első kutatásait az
isztambuli kéziratos források között végezte, és ekkor jelent meg első munkája,
egy török-német szótár is.
hirdetés
Rongyos török dervis
1861-ben hazatért Pestre, és támogatást szerzett ahhoz az
utazáshoz, amely a leginkább ismertté tette: 1862-ben indult el, hogy Perzsia
érintésével eljusson Közép-Ázsiába, ahonnan előtte európai ember még nem jött
vissza élve. Utazásának fő célja az volt, hogy a magyar nép keleti eredetének
nyomait fölkutassa. Az orosz és angol érdekek metszéspontjában fekvő térségben
ekkor a buharai, a kokandi és a hivai kánság uralkodott, féltékenyen őrizve
uralmát a betolakodó európaiak elől. Vámbéry nehezen tudott bejutni az európai
szemmel középkori viszonyok között élő a térségbe, ezért az Európa számára már
nem teljesen ismeretlen Perzsiában töltött közel egy évet.
Vámbéry Ármin szegény dervisnek öltözve valahol egy
turkesztáni karavánszerájban
Forrás: Wikipedia
Végül megszületett a megoldás: rongyos török dervisnek
álcázta magát, és a Közép-Ázsiába induló zarándokokhoz csapódva be tudott jutni
a kánságok területére. Tudta jól, hogy az életével játszik: ha kiderül, hogy
európai, azonnali halál vár rá. Tökéletes török nyelvtudása és az iszlám
elmélyült, valódi megértésig ható ismerete azonban megóvta a lelepleződéstől,
és még az is előfordult, hogy egy türkmén rablócsapat a vezetőjévé akarja
tenni. A kilenc hónapig tartó utazás ugyanakkor számtalan nélkülözéssel járt,
több alkalommal is veszélybe került az élete, ám sikerült alaposan megismernie
az európai ember számára addig föltáratlan vidéket.
Az első zsidó professzor
Az utazásról némi perzsiai tartózkodás után hazatérő
Vámbéryt nagy csalódásként érte, hogy itthon nem fogadták olyan elismeréssel
útjának eredményeit, mint várta. Ennek oka egyrészt az volt, hogy az eredeti
célnak nagyon kevéssé tudott megfelelni: a magyarok eredetével kapcsolatban
lényegében semmit sem tudott meg Közép-Ázsiában. Az általa föltárt tudás - egy
hatalmas és jelentős térség nyelvi-néprajzi leírása - viszont a korabeli magyar
szellemi és politikai elit számára nehezen volt hasznosítható.
Vámbéry Ármin közép-ázsiai útja
Forrás: Wikipedia
Az Angliában elért siker némileg kárpótolta, az utazásáról
szóló könyvét ugyanis ott jelentette meg először. Angliában tett látogatása
során valódi hírességként köszöntötték, előadás-sorozata pedig valóságos
diadalút volt. A személye iránti érdeklődésnek főként az lehetett az oka, hogy
kutatásainak eredményei leginkább az oszmán portának és Angliának voltak
hasznosak, hiszen a térségben közvetlen politikai érdekeik is voltak, így a
Vámbéry által szerzett ismereteket könnyen aprópénzre válthatták. Dobrovits
Mihály turkológus szerint az is szerepet játszott, hogy az angolok becsülték
benne a „self-made” mant, aki egyetemi tanulmányok nélkül lett tudós, elutazott
Keletre, majd visszajött élve, és be tudott számolni az eredményeiről.
Vámbéry ezt követően a pesti egyetem első zsidó származású
professzoraként Európa-szerte ismert alakja lett a szellemi életnek. Utazásáról
készült beszámolói nagy ismertséget és népszerűséget hoztak neki, Közép-Ázsia
első számú szakértőjeként tartották számon. Gyakran publikált például a brit
sajtóban a térség politikai viszonyairól, és a brit külügyminisztérium is sűrűn
igénybe vette helyismeretre épülő tudását birodalmának építésében. Vámbéry
erősen rokonszenvezett az angolokkal, hiszen őszintén hitt a brit birodalom
civilizációépítő küldetésében. Erős ellenszenvvel viseltetett viszont az orosz
birodalom iránt: a zsarnokság megtestesülését látta benne, és mindent megtett
azért, hogy a Közép-Ázsiában zajló angol-orosz versengésben az angolok
pozíciója erősödjön. Élete alkonyán szomorúan kellett látnia, hogy a
rivalizálásból barátság lett: amikor Anglia és Oroszország az antant keretében
szövetségre lépett, Vámbéry brit megbízatásának is bealkonyult.
Királyok és sahok barátja
Hazatérése után alakultak ki elképesztő kapcsolatai is.
Gyakran fölkereste Isztambulban II. Abdul-Hamid szultánt, Londonban pedig
bejáratos volt az angol királyi udvarba. Máskor a Budapestre ránduló perzsa
uralkodót fogadta ékesszóló perzsa szónoklattal; fiának, Vámbéry Rusztemnek a
későbbi VII. Edvárd volt a keresztapja.
Vámbéry Ármin utazásai, Khiva óvárosa
Forrás: Wikipedia
Ezek a kapcsolatok kölcsönösen előnyösek voltak: a szultán
például kihasználta a Vámbéry ismertségéből, tekintélyéből fakadó
nyilvánosságot, hogy javítson a róla kialakult kedvezőtlen összképen. Magas
körökbe vezető kapcsolatai pedig tovább növelték Vámbéry megbecsültségét,
tekintélyét.
A nemzetközi turkológia megalapozója
Vámbéry megítélése már saját korában is meglehetősen
szélsőséges volt. Fodor Pál turkológus szerint például egyes német tudós
körökben egyfajta bohócnak tekintették. Ennek oka az lehetett, hogy származása
és életkörülményei miatt nem vehetett részt rendszeres egyetemi képzésben,
ugyanakkor erősen kedvelte a nyilvánosságot és a jó életet. Más vélemények
szerint egyszerűen angol kém volt, Magyarországon pedig sokan
habókosnak tartották különleges életútja és érdeklődése miatt.
Kétségtelen, hogy Vámbéry önképzés útján szerezte tudományos
felkészültségét, képzettségének hiányosságai leginkább nyelvészeti munkáiban
ütköznek ki: nem ismerte a főként Németországban létrejött modern nyelvészet
eredményeit és módszereit, ezért megközelítései sok szempontból elavultak
voltak. Másrészt viszont páratlan nyelvtehetség volt, és a tudományos
rendszerességet intuícióval és rendkívül kreatív gondolkodásával pótolta.
Szamarkand óvárosának medreszéi
Forrás: Wikipedia
Máig alapvető jelentőségű Vámbéry azon elgondolása, hogy a
turkológia nem csupán az oszmán-török kutatásokat jelenti, hanem a keleti
törökség is idetartozik, vagyis a turkológia valamennyi török nyelvet
vizsgálja. Utóbbi nyelvekről először Vámbéry hozott értékelhető leírást,
tulajdonképpen ő fektette le a nemzetközi turkológia alapjait. A magyar
turkológia kutatási irányait is ő jelölte ki: egyrészt a magyar nyelv török
kapcsolatait, másrészt az oszmán-török kort vizsgálják ma is a magyar
turkológusok. Egyes nézetei ma is korszerűnek hatnak: különválasztotta például
a nyelvközösség és az etnikum történetét, fogalmát.
Dobrovits Mihály szerint mára Vámbéry munkásságának
nagyjából 60 százalékát tárták föl, és 30-35 százalékát vehetjük a kezünkbe.
Nincs például még összegyűjtve az angol sajtóban megjelent publicisztikája, és
a brit külügyi levéltárban található, Vámbéryvel kapcsolatos iratok folyamatban
lévő feltárása is sok újdonságot ígér. Összesen 350 tételből áll műveinek
jegyzéke: szinte minden évben önálló könyvvel jelentkezett, tette ezt angolul,
németül és magyarul. Igazi polihisztor volt a maga szakterületén: egyszerre
foglalkoztatták a legtágabban értelmezett török világ korabeli viszonyai,
történelmi múltja, nyelvészeti jelenségei. Kutatásai során pedig természetesen
soha nem feledkezett meg a magyar kapcsolatok vizsgálatáról sem.
Vámbéry Ármin sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben
Forrás: Wikipedia/Varga József
Vámbéry-konferencia
Vámbéry Ármin halálának szeptember 15-én van a 100.
évfordulója. Ebből az alkalomból szeptember 13-án pénteken az ELTE Egyetem téri
épületében magyar és külföldi tudósok részvételével nemzetközi konferenciát
tartottak, délután pedig az MTA Keleti Gyűjteményében megnyitották a Vámbéry-kiállítást és
a Vámbéry munkásságát bemutató honlapot. A konferencia előadásainak rövid kivonata itt érhető el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése