Börvely, Berverni. Berwe, Berwey, Berwely.

Börvely

Ellenőrzött lap

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Börvely (Berveni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Rang	község
Beosztott falvak	Újkálmánd
Népesség
Népesség	2562 fő (2002)[1] +/-
Község népessége	3614 (2002)[2]
Magyar lakosság	2245
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Börvely Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″
é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″

Börvely (románul Berveni) község Romániában, Szatmár megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességek 4 Híres emberek 5 Források 6 Külső hivatkozások

Fekvése [szerkesztés]

Nagykárolytól északra, a Szatmári-síkságon, a volt Ecsedi-láp szélén, a Kraszna partján fekvő település, a magyar-román határ mellett.

Története [szerkesztés]

Az egykori Ecsedi láp délnyugati szélén fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában kő-,bronz-kori és kora középkori leleteket találtak.
Börvely egykor a Gutkeled nemzetség birtokaihoz tartozott.
A településről a XIV. századból van az első írott adat, nevét ekkor Berven-nek írták. Ekkor már egyháza is volt.
A XV. században, a Hunyadiak idején nevét Berwe, Berwey, Berwely -ként írták az oklevelek.
1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter volt birtokosa.
1411-ben a Buttkay, Ráskay, Márki családok kaptak ide új adományt.
1417-ben a rokon Buttkayak eladták részüket a Báthoryaknak.
1420-ban a Károlyi család tagjai vámhelyet állítottak fel itt, de annak Kántor Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban Buttkay Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta.
Az 1400-as években itt még földvár is állt, a mocsárban fekvő Vársziget Ziget vár', egy nagykiterjedésű elsáncolt magaslatán, egy középkori őrtoronnyal, amely az Ecsedi vár egyik elővédműve lehetett, nyomai máig felismerhetők.
1430-ban a Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost, amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is birtokos volt itt.
1465-ben Buttkay Andrásés a Reszegi család kapnak benne részt.
1474-ben a hűtlen Buttkayak részét a Báthoryak kapták.
1478-ban a Buttkay család egyik ága a Buttkay Keszeg család is földesura lett.
1489-ben Báthory András kap rá királyi adományt.
1517-ben Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot.
1609-től az Ecsedi uradalom-hoz tartozott, és a Bethlen és Rákóczi család voltak urai.
A Szatmári béke óta a Károlyiaké.
Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 1785 körül Erdélyből, Háromszékből érkezett telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton, a Bodoki család egyik tagja hívott a községbe.
1873-ban a községet nagy kolerajárvány is tizedelte.

Nevezetességek [szerkesztés]

• Református templom - A régi református templom helyett 1802-ben építettek újat.

Híres emberek [szerkesztés]

• Itt született Demján Sándor nagyvállalkozó 1943. május 14-én.

Források [szerkesztés]

• Borovszky Sámuel: Szatmár vármegye.

1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
2. ↑ http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=3&id=2139

Külső hivatkozások [szerkesztés]

• Nagykároly és környéke weboldal gyűjteménye

▼ kinyit m • v • sz Szatmár megye közigazgatása