Menekültek háborúja!
Czakó GáborMenekültek háborúja
Tele van velük a Tisza-parti Magyarkanizsa parkja.
Czakó Gábor – 2015.06.04. 01:57
Szerb rendőri kísérettel, divatos márkájú, drága ruhákban érkeznek, lapgéppel, férfitenyérnyi telefonokkal. Nem boltból, hanem éttermekben esznek, és gondosan számolgatják, hogy eurójuk dinárban mit ér, egész pontosan mennyi a napi kerethez képest. Úgy látszik, van napi keretük, mintha ilyesmit kapnának valahonnan. Talán éppen attól, aki Európába településüket szervezi. Gazdáik kilétéről nem beszélnek, de találtak már a helybéliek elveszett, amerikai honosságú telefont is.
Kanizsa mintegy elosztóállomásként működik. Meghatározott napon lakóit kiviszik a határ egy megadott térségébe. Ott ócska ruhába öltöznek, a ledobott Levis, Nike és egyéb holmikat várják a cigányok, a „menekülőket” a magyarországi ügynökök.
Elmondásuk szerint egy négytagú család kétezer eurót fizet Görögországtól Kanizsáig. Pakisztántól negyvenezret. Ember legyen a talpán, aki ennyi útiköltséget futás közben elő tud teremteni. Le a kalappal előtte meg útjának egyengetői előtt.
Az ötvenhatos-ötvenhetes magyar és a nyolcvankilences endékás menekülés másként nézett ki. Emlékszünk? Azzal együtt, hogy akkor is akadtak „ügyes” fosztogatók…
Kik a szervezők? Titok.
Sokan úgy sejtik, hogy az Iszlám Állam vagy más stratégiai gondolkodású muszlim csoport szervezi a népvándorlást. A haditerv bekerült a köztudatba. A fegyveres muzulmán csoportok már két világrészen sikerrel harcolnak a volt gyarmatosítók és szövetségesük, az Egyesült Államok ellen. Az ő nem felejtő kultúrájukban máig eleven a lassan másfél évezredes síita–szunnita ellentét, tehát természetes, hogy a rabló gyarmatosítók meg üzlettársaik, a rabszolga-kereskedők egy kalap alá vétetnek, és bűneik sosem évülnek el. Már csak azért sem, mert újakkal tetéződnek, és a gyarmatokat ma is szipolyozzák volt uraik. Mi tagadás, igen sokkal tartoznak Nyugat-Afrikának, Ázsiának, Latin-Amerikának, s illő volna, hogy fizessenek: egyék meg a saját főztjüket.
A mai népvándorlás kieszelői remek taktikát találtak ki, miután fölmérték az ellenfél erőit és gyöngéit. A célpont véletlenül sem a főundok Izrael, hanem a jómódú Európa, amelynek déli részei a középkorban arab, majd oszmán-török fölségterületek voltak. Nem csak az Ibériai-félsziget zöme, Carcassone meg Narbonne környéke Dél-Franciaországban, a Földközi-tenger szigetei, beleértve Szicíliát is. Még az olasz csizma „feje” is arab kézre került néhány évtizedre. Később az Oszmán Birodalom uralma alá került a Balkán és Magyarország háromnegyede, a krími tatárok birodalma Lengyelországig és a Moszkvai Nagyfejedelemségig. Íme, a történelmi jogcím. Erősebb, mert igazoltabb, mint a románoké Erdélyre, a szerbeké Bácskára-Bánátra-Szerémségre. A történelmi jogcím lelkesíti a hadakat.
Izrael–Palesztina is iszlám birtok volt, de Izrael atomhatalom. Európa és az Egyesült Államok föltétel nélkül védi. Ezért sütötték ki a stratégák: hátországa legyen a célpont.
Továbbá: Európa műszaki-tudományos fölénye folytán katonailag ugyan még igen erős, de a társadalma szemlátomást bomlik. A helyi elit rombolja! A család eltűnőben, a gyermekek fogynak. A vallás és a hit alig pislákol: gúnyolják, sőt üldözik, ezáltal a szellemi élet elsorvad, a kultúra kérészötletek – izmusok – porvihara. Közgondolkodása és az azt vezénylő liberális sajtója serkenti az önemésztő folyamatokat, csakúgy az oktatási rendszere is. A család helyett az egyneműek „házassága” pártolandó, a természetes családért küzdeni illiberális eretnekség, az egyház reakciós, a nemzet elavult.
A már behatolt muzulmán csoportok sokfelé népes, városnegyedekre kiterjedő közösségekké izmosodtak saját nyelvvel, vallással, kultúrával, oktatással. Sőt, jogszolgáltatással – nem kérnek a liberális törvényekből.
Eszük ágában sincs beolvadni, divatos szóval, integrálódni. Ugyan mihez? A bomláshoz? Egyedül a műszaki-tudományos javakat kell megismerniük, és akkor kész.
Az Európai Unió fővárosa, Brüsszel nem véletlenül rég kijelölt célpont: lakóinak már a negyven százaléka muzulmán, a leggyakoribb férfiszemélynév a Mohamed. A Földközi-tengeren az embercsempész bandák afrikaiakat hurcolnak a gyarmati világ átörökített és máig tartó kizsákmányolással fönntartott nyomorából Európába, amely „előzékenyen” eltakarította útjukból Líbiát. Ha a lélekvesztőkre zsúfoltak fele elpusztul, semmi baj, jön a következő menekülthullám, és az útiköltség is ki lesz fizetve…
A magyar hatóságok 2015 első öt hónapjában 33 542 „menekültet” fogtak, nagyjából annyit, amennyit tavaly egész esztendőben. Százhuszonnyolc maradhatott, a többi próbálkozhat újra.
A magyarkanizsai hírek fényében arra kell gondolnunk, hogy a szerb rendőrség védelmében a balkáni úton a képzettebb hadoszlop, a jövendő tisztikar menetel immár bizonyos technikai eszközök, és ami fontosabb, tudás birtokában.
Kanizsa mintegy elosztóállomásként működik. Meghatározott napon lakóit kiviszik a határ egy megadott térségébe. Ott ócska ruhába öltöznek, a ledobott Levis, Nike és egyéb holmikat várják a cigányok, a „menekülőket” a magyarországi ügynökök.
Elmondásuk szerint egy négytagú család kétezer eurót fizet Görögországtól Kanizsáig. Pakisztántól negyvenezret. Ember legyen a talpán, aki ennyi útiköltséget futás közben elő tud teremteni. Le a kalappal előtte meg útjának egyengetői előtt.
Az ötvenhatos-ötvenhetes magyar és a nyolcvankilences endékás menekülés másként nézett ki. Emlékszünk? Azzal együtt, hogy akkor is akadtak „ügyes” fosztogatók…
Kik a szervezők? Titok.
Sokan úgy sejtik, hogy az Iszlám Állam vagy más stratégiai gondolkodású muszlim csoport szervezi a népvándorlást. A haditerv bekerült a köztudatba. A fegyveres muzulmán csoportok már két világrészen sikerrel harcolnak a volt gyarmatosítók és szövetségesük, az Egyesült Államok ellen. Az ő nem felejtő kultúrájukban máig eleven a lassan másfél évezredes síita–szunnita ellentét, tehát természetes, hogy a rabló gyarmatosítók meg üzlettársaik, a rabszolga-kereskedők egy kalap alá vétetnek, és bűneik sosem évülnek el. Már csak azért sem, mert újakkal tetéződnek, és a gyarmatokat ma is szipolyozzák volt uraik. Mi tagadás, igen sokkal tartoznak Nyugat-Afrikának, Ázsiának, Latin-Amerikának, s illő volna, hogy fizessenek: egyék meg a saját főztjüket.
A mai népvándorlás kieszelői remek taktikát találtak ki, miután fölmérték az ellenfél erőit és gyöngéit. A célpont véletlenül sem a főundok Izrael, hanem a jómódú Európa, amelynek déli részei a középkorban arab, majd oszmán-török fölségterületek voltak. Nem csak az Ibériai-félsziget zöme, Carcassone meg Narbonne környéke Dél-Franciaországban, a Földközi-tenger szigetei, beleértve Szicíliát is. Még az olasz csizma „feje” is arab kézre került néhány évtizedre. Később az Oszmán Birodalom uralma alá került a Balkán és Magyarország háromnegyede, a krími tatárok birodalma Lengyelországig és a Moszkvai Nagyfejedelemségig. Íme, a történelmi jogcím. Erősebb, mert igazoltabb, mint a románoké Erdélyre, a szerbeké Bácskára-Bánátra-Szerémségre. A történelmi jogcím lelkesíti a hadakat.
Izrael–Palesztina is iszlám birtok volt, de Izrael atomhatalom. Európa és az Egyesült Államok föltétel nélkül védi. Ezért sütötték ki a stratégák: hátországa legyen a célpont.
Továbbá: Európa műszaki-tudományos fölénye folytán katonailag ugyan még igen erős, de a társadalma szemlátomást bomlik. A helyi elit rombolja! A család eltűnőben, a gyermekek fogynak. A vallás és a hit alig pislákol: gúnyolják, sőt üldözik, ezáltal a szellemi élet elsorvad, a kultúra kérészötletek – izmusok – porvihara. Közgondolkodása és az azt vezénylő liberális sajtója serkenti az önemésztő folyamatokat, csakúgy az oktatási rendszere is. A család helyett az egyneműek „házassága” pártolandó, a természetes családért küzdeni illiberális eretnekség, az egyház reakciós, a nemzet elavult.
A már behatolt muzulmán csoportok sokfelé népes, városnegyedekre kiterjedő közösségekké izmosodtak saját nyelvvel, vallással, kultúrával, oktatással. Sőt, jogszolgáltatással – nem kérnek a liberális törvényekből.
Eszük ágában sincs beolvadni, divatos szóval, integrálódni. Ugyan mihez? A bomláshoz? Egyedül a műszaki-tudományos javakat kell megismerniük, és akkor kész.
Az Európai Unió fővárosa, Brüsszel nem véletlenül rég kijelölt célpont: lakóinak már a negyven százaléka muzulmán, a leggyakoribb férfiszemélynév a Mohamed. A Földközi-tengeren az embercsempész bandák afrikaiakat hurcolnak a gyarmati világ átörökített és máig tartó kizsákmányolással fönntartott nyomorából Európába, amely „előzékenyen” eltakarította útjukból Líbiát. Ha a lélekvesztőkre zsúfoltak fele elpusztul, semmi baj, jön a következő menekülthullám, és az útiköltség is ki lesz fizetve…
A magyar hatóságok 2015 első öt hónapjában 33 542 „menekültet” fogtak, nagyjából annyit, amennyit tavaly egész esztendőben. Százhuszonnyolc maradhatott, a többi próbálkozhat újra.
A magyarkanizsai hírek fényében arra kell gondolnunk, hogy a szerb rendőrség védelmében a balkáni úton a képzettebb hadoszlop, a jövendő tisztikar menetel immár bizonyos technikai eszközök, és ami fontosabb, tudás birtokában.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/26742/Menekultek_haboruja#sthash.nbOs6fOU.dpa ledobott Levis, Nike és egyéb holmikat tin-
Megjegyzések
Megjegyzés küldése