Börvely település a Reszegi családok második" Ős fészke"
A másik Szatmár Megyei település /Románia/ Börvely
ahol a Reszegi család újra említésre kerül
Lásd
a Leírást;Börvely|
Börvely
Pozíció
Románia térképén
|
|
|
Fekvése;
Nagykárolytól
északra, a Szatmári-síkságon,
a volt Ecsedi-láp szélén,
a Kraszna
partján fekvő település, a magyar-román határ mellett.
Története;
Az egykori Ecsedi láp délnyugati szélén
fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában kő-,bronz-kori és kora középkori leleteket találtak.
Börvely egykor
a Gutkeled nemzetség
birtokaihoz tartozott.
A településről a XIV. századból van az első írott adat,
nevét ekkor Berven-nek írták. Ekkor
már egyháza is volt.
A XV. században, a Hunyadiak idején nevét Berwe, Berwey,
Berwely -ként írták az oklevelek.
1372-ben a
Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter volt birtokosa.
1411-ben a
Buttkay, Ráskay, Márki családok kaptak ide új adományt.
1420-ban a
Károlyi család tagjai
vámhelyet állítottak fel itt, de annak Kántor
Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban
Buttkay Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta.
Az 1400-as
években itt még földvár is
állt, a mocsárban fekvő Vársziget Ziget
vár', egy nagykiterjedésű elsáncolt magaslatán, egy középkori őrtoronnyal,
amely az Ecsedi vár egyik
elővédműve lehetett, nyomai máig felismerhetők.
1430-ban a
Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost,
amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger
Jánossal együtt Gara Miklós
nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is
birtokos volt itt.
1465-ben
Buttkay Andrásés a Reszegi család kapnak benne részt.
1474-ben a
hűtlen Buttkayak részét a Báthoryak kapták.
1478-ban a
Buttkay család egyik ága a Buttkay Keszeg család is földesura lett.
1517-ben
Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot.
Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 1785 körül Erdélyből, Háromszékből érkezett
telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek
megválasztott Bodoki Henter Márton, a Bodoki család egyik tagja
hívott a községbe.
1873-ban a
községet nagy kolerajárvány is tizedelte.
Források;
1.
↑
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási
adatok 1850–2002 között
1438.04.27 től Reszegi György
újra nemesi esküt tesz s mint Georgiusz de Reszege a
Gróf Csáki seregében kapitányként
harcol.
Más megfogalmazások szerint „
Reszege falu Bánfi Hunyadtól északra esett.” Idézet Reszegi Lajos Bihar Megyei
levéltárostól.
A Reszegi név előfordulása
1473 ban Közép Szolnok területén is előfordul,ott tölt be alispáni tisztséget
Reszegi Péter.
„A Reszegi név, hogy változott
bizonyítja a Papp Genyetei család nemessége is, id; Reszegi Lajos levéltáros
Bihar Megye Berettyóújfalu. A Reszege falubeli pappról van szó, Reszegei
máshelyt Reszegi néven emliti a papot” idézet; Reszegi Lajos levéltárostól.
„Ugyanakkor már korabeli
íratok pl 1333 ban Reszegi Sándort mint ménesgazdát is említi”
Károlyi oklevél I. 82 – 83 lap
„Kállai VII Jánosnak munkái
III. Pál szabolcsi alispán 1549 kinek felesége Reszegi Eufrozina” /Borovszky
Szabolcs Vármegye monográfiája/
„1543 – 1553 évi porfolis
összeírásban 10 portán aluli birtokos volt már a Reszegi család”
/”Ocsády Ignácz értekezés a
Tört. Tud. Kötetéből XIV.kütet”/
„1576 Reszegey Alma Bognár Pál
feleségének Mezőpeterd falu egy részének tulajdonosa”
A név írások ne tévesszenek
meg senkit ugyanis abban az időben önkényesen is határozhattak arról, hogy ki
hogyan szereti írni a nevét talán azért, hogy ki tűnjön a többiek közül vagy
csak azért, hogy így akarta meg különböztetni magát másoktól, más Reszegi nevű birtokosoktól.
Erre még a XX. században is találhatunk példát a Reszeghy név írással.
Bizonyítékok vannak viszont
arra vonatkozóan, hogy a hivatalos anyakönyvi bejegyzések főleg 1605 óta a
Reszegi név írást fogadják el.
A későbbi korokban is
hallatnak magukról a Reszegiek részben katonai hősiességük, részben pedig a
társadalmakban elfoglalt vezetőszerepükét. / erről a későbbiekben még írok/
1605 decembere után a Reszegi név már az elszegényedett hajdúk között lesz található. Bocska István a hét hajdúváros közül Hajdúnánásra telepített ilyen nevű hajdú vitézt, s történelmi írások bizonyítják, hogy a név ettől az időtől a sok történelmi viszontagságok ellenére is szeerncsére él és virul.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése