Terveim a 2017. évben.

Több éve dolgozom a Reszegi család család fájának feldolgozásán.
Úgy gondolom, hogy e munkának a tavasz folyamán a végére érek
és itt is tervezem közzé tenni a megállapításomat.

A másik munkám amit kötelességemnek érzek megörökíteni egy rövid
életrajzi regény amelyből egy töredék rész már korábban közzé is tettem.
Szeretném ezt a munkámat is az év folyamán befejezni mert az idő nagyon
halad. Februárban betöltöm a 76. évemet és örök megállapítás, hogy már én sem leszek
fiatalabb. Amit terveztem az végre kell hajtanom.

.Az ősök kutatásánál a legkorábbi bizonyítható leszármazott Reszegi György aki

Zsigmond előtt teszi le a nemesi esküt Znaim /Znojmo, Cseország/ 1421 március 28- án.

Hivatkozás gróf Károlyi oklevéltár XXVII/ II. kötet 58 – 60 lap

A település Reszege Szatmár Megyében jelenleg Románia területén mint falu helyezkedik el

lakosainak száma nem éri el jelenleg a 400 főt ebből a magyarok száma 100 fő alatt van.

Reszegeről a leírás csatolva;

Ugyancsak Szatmár Megye területén /Románia/ van egy másik település amelyet a leírás alapján

1465 – a  Buttkay András és a Reszegi Család birtokolt.

Börvely településről a Wikipédián meg található írás csatolva.

Az írások és cikkek /wiki szövege/ Ezek a cikkek a GNU Szabad Dokumentáció Licenc alá tartozik”Foo” Wikipédia szócikk anyagát tartalmazza;

Reszege falu;   Reszege település Romániában, Szatmár megyében.

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forrásai szerint a Reszegiek később erről a telepűlés névről kapták vezeték nevőket, előbb mint Reszegei, később az harmadik e betű elhagyásával alakult ki véglegesen a ma is használt Reszegi vezeték név. A Reszegiek később a szintén Szatmár Megyei Börvely telepűlés résztulajdonosai voltak 1465 től együtt a Buttkay Andrással. Forrás; Reszegi Lajos Bihar Megyei levéltáros Berettyóújfalu

Szatmár megyében, az Érvidéken, Nagykárolytól délnyugatra, Szaniszló és Piskolt között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reszege Árpád-kori település nevét az oklevelek 1215-ben említették először Kezuga (Rezuga) néven, amikor a szolnoki vár jobbágyai; Atyusz és Tumulot az idevaló Jóbot, Mokot, Medvét és Farkast valamint a penészleki Tibát és az Ákos nemzetségbeli Ákos fia Péter jobbágyait erőszakos károkozással vádolták.

1284-ben már két részre vált: ekkor már Reszege és Nagyreszege neveken említették.

A két településrész közül Reszege Toh-i Mikó fiainak Mihálynak, Pálnak és Benedeknek volt öröklött birtoka, melyet Nagyreszege mellett fekvőnek mondtak, és e birtokukat 10 ezüst M-ért eladták szomszéduknak, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Lőrinci Grech (Horvátországból, Zágrábból való) Joanka bánnak, az Adonyi család ősének.

1298-ban Nagyreszege birtokosai voltak Olivér és Péter fia Péter, akik 1316-ban birtokaikon megosztoztak.

A XIV. század elején Szatmár várának birtokai közé tartozott.

1330-ban Károly Róbert király Péter és János várjobbágyok utód nélkülihalála után Reszegét Nagysemlyéni Istvánnak és a Csengeri családnak adta, aki később magát Rezegenjnek írta.

1381-ben a Kállayaknak is volt itt részbirtoka, amit a Csaholyiakkal cserélt el.

1420-ban a Mindszenthyek is kaptak benne részt. Ekkor Reszege vámszedő hely is volt, azonban egy évmúlva már csak mint puszta szerepelt, s puszta maradt egészen a XVIII. század elejéig.

A XV. században birtokosai voltak még a Kőrösi, Dobó, Barabási, Vámosgyörki Pohárnok, Kidei, Nyársapáti, Butkai családok.

1421-ben a Károlyi családnak is volt itt részbirtoka, mely az övék volt a XVIII. századig.

1720-ban Jasztrabszky János kapott rá királyi adományt. Ő telepítette a mostani községet is.

A XX. század elején Reszege birtokosai Jasztrabszki Kálmán és örökösei voltak.

Az 1900-as évek elején a településnek 713 lakosa volt, 98 házban. Közülük 175 magyar, 530 oláh volt. Ebből 551 görög katolikus, 76 római katolikus, 50 református, 36 izraelita vallású volt.

A trianoni békeszerződés előtt Reszege Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög katolikus templom - 1870-ben épült.

Római katolikus kápolna - A Jasztrabszky család építtette 1870-ben. Itt van a család sírboltja is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.

Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jump up ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Kategória: Szatmár megye települései

 A másik Szatmár Megyei település /Románia/ Börvely ahol a Reszegi család újra említésre kerül

Lásd a Leírást;Börvely

Börvely (Berveni)
Közigazgatás