Adalék a hajdúk történetéhez és a Reszegi családnév keletkezéséhez.
Tisztelt Rokonok és Névrokonok!
Ígéretemhez híven az
alábbiakban adott tájékoztatást a teljesség igénye nélkül a Reszegi család név kialakulásának rövid történetéről.
-Előrebocsátom és elnézést kérek mindazoktól akiknek ezzel az írásommal nem
tudok új információval szolgálni –
A Reszegei, illetve a Reszegi
család név előfordulása a kutatások alapján 1378 évben fordul elő először .
Magyarországon 1545 – 1564
tehát a XVII. – XVIII. Század fordulója körül kezdett általánossá válni
a vezeték név/Család név/
Először az egyházi
anyakönyvezést vezették be úgy mint:
-
születési anyakönyvek
-
házassági anyakönyvek
-
halotti anyakönyvek
Ezt a módszert 1894 évtől az állami anyakönyvezés is átvette és
alkalmazta illetve alkalmazza napjainkban is.
Az állam az anyakönyvek vezetését
és tartalmát az 1894 évi XXXIII. törvénycikk szabályozta.
A fentiek alapján az
tapasztalhatjuk, hogy elég nehéz az Ősök eredetének a kutatása Magyarországon.
Vannak viszont rendelkezésünkre
álló kutatások, tudományos publikációk amelyek kimondottan a Magyar Családnevek
és annak kialakulásával foglalkoznak. Ilyen többek között az ELTE Magyar
Nyeltudományi és Finnugor Intézet Magyar Nyelvtudományi Társaság 2009 évben közzétett:
Régi Magyar Családnevek Névvég mutató szótára a XIV. – XVII. Századig.
Ennek alapján de egyéb
kutatásokra is figyelemmel bizonyítható, hogy a Reszegei illetve a Reszegi
családnév mint történelmi név már 1378 évben is bizonyíthatóan létezett.
A név fellelhetőséget pedig a
mai Románia illetve Erdély területére határozza meg. Ez a terület Szatmár Megye
közelebbről pedig Börvey /románul Beverni községből származtatja.
„Nagykárolytól északra a
Szatmári – síkságon a volt Ecsedi-láp szélén a Kraszna partján fekvő település,
a magyar-román határ mellett.
„Az egykori Ecsedi-láp
délnyugati szélén fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt.
Határában kő,-bronzkori és koraközépkori leleteket találtak.” „Börvely egykor a
Gutkeled - nemzettség birtokaihoz tartozott. A településről a XIV. századból
van első írott
írott adat nevét ekkor Berven –
nek írták. Ekkor már egyháza is volt a
településnek. A XV. Században a Hunyadiak idején Berwe –Berwey, Berwely –ként írták az
oklevelek.”
„1372 –évben a Gutkeled
nemzettségből származó Buttkay Péter volt a birtokosa.”
Ettől az időtől több tulajdonos
is birtokolja míg”1465-ben a Buttkay András és a Reszegi Család kapnak benne
részt” Ez élő bizonyítéka a Reszegi Család név történelmi létezésének és annak
a helynek ahonnan a név származik.
A hajdúk és Hajdúnánás
történetét bemutató könyvek is a Szatmár Megyei keletkezésre tesznek utalást,
viszont a pontos helységnevet nem jelölik erre az utóbbi idők kutatásai tesznek
pontos utalást, melyet az írásom elején jeleztem.
Bocskay István által 1605 évben Nánásra telepített hajdúk között is
található utalás egy Reszegi Családra. Amennyiben a további összeírásokat és
adózási nyilvántartásokat követjük a név újra és újra előtűnik. Van olyan
nyilvántartás ahol az egy családból az évtizedek, év század multával két, három sőt öt családot is találunk
viszony az 1700 évek pestis járványai után újra
lecsökken a családok száma.
Érdekességként említhető még az
is, hogy a Reszegiek a közéletben is szerepet vállalnak, tehát haladó
gondolkodásúaknak mondhatók. Itt több példa is sorolható lenne de ezt most nem
teszem csupán egyre utalok mint érdekesség, 1838 – 1840 ig Reszegi Albert volt
a Hajdúnánás város főhadnagya amely
beosztás mai értelemben a polgármesteri beosztásnak felel meg. Ezt viszont jelenleg nem tudom, hogy
melyik ma élő Reszegi Család mondhatja
ősének ezt a Reszegi Albertet.
Befejezésül most készítem
családom családfáját s gondolom néhány év múlva már erről is többet tudok
mondani. Akit folyamatában érdekel ez a téma annak vagy azoknak szívesen adok
majd tájékoztatást.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése