Börvely
Ellenőrzött lap!
Ez a kutatás is hüen bizonyitja, hogy a RESZEGI név ősidők óta létezik aminek írásos bizonyítékai itt is megtalálhatók! [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás: navigáció, keresés Börvely (Berveni) Közigazgatás Ország Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Szatmár Rang község Beosztott falvak Újkálmánd Népesség Népesség 2562 fő (2002)[1] +/- Község népessége 3614 (2002)[2] Magyar lakosság 2245 Földrajzi adatok Időzóna EET, UTC+2 Elhelyezkedése Börvely Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″ é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″ Börvely (románul Berveni) község Romániában, Szatmár megyében. Tartalomjegyzék • 1 Fekvése • 2 Története • 3 Nevezetességek • 4 Híres emberek • 5 Források • 6 Külső hivatkozások Fekvése [szerkesztés] Nagykárolytól északra, a Szatmári-síkságon, a volt Ecsedi-láp szélén, a Kraszna partján fekvő település, a magyar-román határ mellett. Története [szerkesztés] Az egykori Ecsedi láp délnyugati szélén fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában kő-,bronz-kori és kora középkori leleteket találtak. Börvely egykor a Gutkeled nemzetség birtokaihoz tartozott. A településről a XIV. századból van az első írott adat, nevét ekkor Berven-nek írták. Ekkor már egyháza is volt. A XV. században, a Hunyadiak idején nevét Berwe, Berwey, Berwely -ként írták az oklevelek. 1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter volt birtokosa. 1411-ben a Buttkay, Ráskay, Márki családok kaptak ide új adományt. 1417-ben a rokon Buttkayak eladták részüket a Báthoryaknak. 1420-ban a Károlyi család tagjai vámhelyet állítottak fel itt, de annak Kántor Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban Buttkay Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta. Az 1400-as években itt még földvár is állt, a mocsárban fekvő Vársziget Ziget vár', egy nagykiterjedésű elsáncolt magaslatán, egy középkori őrtoronnyal, amely az Ecsedi vár egyik elővédműve lehetett, nyomai máig felismerhetők. 1430-ban a Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost, amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is birtokos volt itt. 1465-ben Buttkay Andrásés a Reszegi család kapnak benne részt. 1474-ben a hűtlen Buttkayak részét a Báthoryak kapták. 1478-ban a Buttkay család egyik ága a Buttkay Keszeg család is földesura lett. 1489-ben Báthory András kap rá királyi adományt. 1517-ben Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot. 1609-től az Ecsedi uradalom-hoz tartozott, és a Bethlen és Rákóczi család voltak urai. A Szatmári béke óta a Károlyiaké. Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 1785 körül Erdélyből, Háromszékből érkezett telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton, a Bodoki család egyik tagja hívott a községbe. 1873-ban a községet nagy kolerajárvány is tizedelte. Nevezetességek [szerkesztés] • Református templom - A régi református templom helyett 1802-ben építettek újat. Források [szerkesztés] • Borovszky Sámuel: Szatmár vármegye. 1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etn • Nagykároly és környéke weboldal gyűjteménye ▼ k • • •
Ez a kutatás is hüen bizonyitja, hogy a RESZEGI név ősidők óta létezik aminek írásos bizonyítékai itt is megtalálhatók! [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás: navigáció, keresés Börvely (Berveni) Közigazgatás Ország Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Szatmár Rang község Beosztott falvak Újkálmánd Népesség Népesség 2562 fő (2002)[1] +/- Község népessége 3614 (2002)[2] Magyar lakosság 2245 Földrajzi adatok Időzóna EET, UTC+2 Elhelyezkedése Börvely Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″ é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″ Börvely (románul Berveni) község Romániában, Szatmár megyében. Tartalomjegyzék • 1 Fekvése • 2 Története • 3 Nevezetességek • 4 Híres emberek • 5 Források • 6 Külső hivatkozások Fekvése [szerkesztés] Nagykárolytól északra, a Szatmári-síkságon, a volt Ecsedi-láp szélén, a Kraszna partján fekvő település, a magyar-román határ mellett. Története [szerkesztés] Az egykori Ecsedi láp délnyugati szélén fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában kő-,bronz-kori és kora középkori leleteket találtak. Börvely egykor a Gutkeled nemzetség birtokaihoz tartozott. A településről a XIV. századból van az első írott adat, nevét ekkor Berven-nek írták. Ekkor már egyháza is volt. A XV. században, a Hunyadiak idején nevét Berwe, Berwey, Berwely -ként írták az oklevelek. 1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter volt birtokosa. 1411-ben a Buttkay, Ráskay, Márki családok kaptak ide új adományt. 1417-ben a rokon Buttkayak eladták részüket a Báthoryaknak. 1420-ban a Károlyi család tagjai vámhelyet állítottak fel itt, de annak Kántor Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban Buttkay Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta. Az 1400-as években itt még földvár is állt, a mocsárban fekvő Vársziget Ziget vár', egy nagykiterjedésű elsáncolt magaslatán, egy középkori őrtoronnyal, amely az Ecsedi vár egyik elővédműve lehetett, nyomai máig felismerhetők. 1430-ban a Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost, amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is birtokos volt itt. 1465-ben Buttkay Andrásés a Reszegi család kapnak benne részt. 1474-ben a hűtlen Buttkayak részét a Báthoryak kapták. 1478-ban a Buttkay család egyik ága a Buttkay Keszeg család is földesura lett. 1489-ben Báthory András kap rá királyi adományt. 1517-ben Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot. 1609-től az Ecsedi uradalom-hoz tartozott, és a Bethlen és Rákóczi család voltak urai. A Szatmári béke óta a Károlyiaké. Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 1785 körül Erdélyből, Háromszékből érkezett telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton, a Bodoki család egyik tagja hívott a községbe. 1873-ban a községet nagy kolerajárvány is tizedelte. Nevezetességek [szerkesztés] • Református templom - A régi református templom helyett 1802-ben építettek újat. Források [szerkesztés] • Borovszky Sámuel: Szatmár vármegye. 1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etn • Nagykároly és környéke weboldal gyűjteménye ▼ k • • •
Megjegyzések
Megjegyzés küldése